Intro

Status

Honlapunk létrehozásában elsősorban az a cél vezetett bennünket, hogy az egyházközségünkhöz tartozó internetezőket folyamatos és egyre bővülő infomációkkal lássuk el a plébániai közösség életére vonatkozóan, azzal a nem titkolt szándéktól vezérelve, hogy esetleg néhányan így kapnak majd helyet a közösség életében való nagyobb részvételre.

Szándékaink között szerepelt, hogy ilyen módon kapcsolatokat építsünk ki más egyházközösségekkel, főként a tanulás és ismerkedés szándékával.

Reméljük, hogy folyamatosan bővülő honlapunknak rendszeres látogatója lesz, és hasznos információkkal tudunk szolgálni!

Túrmezei Erzsébet: Ha nem teszek semmit sem

Most nem sietek, / most nem rohanok, / most nem tervezek, / most nem akarok, most nem teszek semmit sem, / csak engedem, hogy szeressen az Isten.
Most megnyugoszom, / most elpihenek békén, / szabadon, mint gyenge gyerek, / és nem teszek semmit sem, / csak engedem, hogy szeressen az Isten.
S míg ölel a fény és ölel a csend, / és árad belém, és újjáteremt, / míg nem teszek semmit sem, / csak engedem, hogy szeressen az Isten, / új gyümölcs terem, másoknak terem,/ érik csendesen / erő, győzelem… / ha nem teszek semmit sem, / csak engedem, / hogy szeressen az Isten.

(Talán éppen a hegyek csöndje juttatta eszébe egy mecseki túrázónknak a fenti verset, amit köszönetmondásképpen küldött a plébánia címére? Termékeny csend nélkül, semmire sem jutunk. Az igazán lélek szerint élő ember valóban nem fecseg. Ugyanerről szólnak Fekete Ágnesnek az alábbi poston lévő sorai is…)

“Ideje van a hallgatásnak”(Prédikátor 3,7).

A lelkész sokszor jár temetőben, és bár a temető az a hely, ahol még csend van, sokszor az emberek mégis úgy érzik, hogy meg kell szólalni. Számos alkalommal átéltem, hogy a legmélyebb gondolataimban egyszer valaki megszólal, és valami pitiáner dolgot kérdez vagy kifogásol. Én pedig csendet szeretnék!

A csend a legtöbb nyelvben csak hiányként értelmezhető. Ott van csend, ahol nincs zaj, nincs hang, nincs szó. Szilenciumot tartanak az emberek. Mi magyarok a csendben halljuk a “csendülést” is. De a csendes szó is óhatatlanul a fülünkben van, amikor valaki az indulatokat “lecsendesíti”, bizonyára nem véletlen, hogy sok ló kapta a Csendes, azaz a megszelídítésre utaló nevet.  Mi sokkal inkább valami pozitív cselekvést érzünk a csend szó mögött.

De van feszítő csend is. Ez a szavak előtti csend. Amikor bennünk feszül valami, és azt érezzük, ki kell mondani. Hazugság az elhallgatás! És sokszor erővel tör ki a szó, mint valami malomkő, és el is talál embereket. Ez a csönd a szavakon innen van.

A passió történetében (Mt 27,14) szerepel a mondat: “És nem felelt (Jézus) egyetlen szót sem, úgyhogy a helytartó igen elcsodálkozott.”

Pilátus a szavakon innen, Jézus a szavakon túl volt. Pilátusnak nem volt ideje arra, hogy belekerüljön Jézus csendjébe. Neki gyors döntésre volt szüksége, várta a támpontokat, amiket a bíróság elé terjeszthet. Lefojtott indulat volt benne, szinte megőrült a csendtől. Így állt szemben Jézus és Pilátus. Jézus már csak a csendet ismerte. Lelke elcsendesedett, elfogadta Isten akaratát. De ez a csend nem véleményhiány, nem süket csönd, hanem a megszelídült lélek csendje, aki teret enged Isten munkájának.

Talán egy élet kell ahhoz, hogy az ember megtanulja nem lenyelni a szavakat, hanem elereszteni őket. Nem gyomorfekélyt okozni magunknak ki nem engedett gőzünkkel, hanem elpárologtatni indulatainkat a csendben.

Az elengedés a csend igazi üzenete. Nem zajhiány, hanem az a belső állapot, egyfajta erőtér, amiben jó élni. A csend ideje lehet számunkra az a hely, ahol kicsik vagyunk, ahol egyszerűen lemállanak rólunk azok a szavak, amikkel annyit sebeztünk, és annyi bajt okoztunk, csak Krisztus és mi vagyunk jelen, önzetlenül, magunk.

Ha Babits úgy érezte, hogy “hűtlen lettek a szavak”, mi ezerszeresen gondolhatjuk ezt. Nem lehet őket csak úgy mondogatni, használni. Csak az beszéljen, aki volt már a cethal gyomrában! Mert “ideje van a hallgatásnak”. Ámen.

(Fekete Ágnes)

Búcsúztatjuk…

Életének 91. esztendejében +Acsai János (Baja, Szeremlei út 47/A.). Temetése 2014.10.31-én pénteken 11 órakor lesz a Köztemetőben. Gyászolják szerető hozzátartozói, rokonai, ismerősei.

Nyugodjék békességben!

Szent Márton napja…

A Szent László Á.M.K. a korábbi évek hagyományát követve idén is megrendezi a Szent Márton napján szokásos ünnepséget, és szeretettel várják az érdeklődő híveket a lampionos felvonulással egybekötött rendezvényre, amelyet ismét a Belvárosi templom és a főtér érintésével szerveznek meg. Az ünnepség 2014.november 7-én pénteken 17 órakor kezdődik, mely során az Eötvös utca, a Szentháromság tér, illetve a Bartók utca mentén érkezik vissza a menet

Hirdetések évközi 30.vasárnapon, 2014.10.26-án

1.Ünnepeink: kedden szent Simon és szent Júdás Tádé apostolok emléknapja lesz. Szombaton lesz Mindenszentek fűünnepe, parancsolt ünnep. Jövő vasárnap halottak napja lesz, és ezen a vasárnapon csak gyászmiséket mondhat a miséző. Szentmisék mindkét napon, tehát szombaton és vasárnap is ünnepi miserend szerint, tehát fél 9-kor, fél 11-kor, és este fél 6-kor lesznek. Az esti szentmiséket az egyházközség elhunyt híveiért végezzük. Mindenszentek napján 14 órakor a vaskúti úti tömegsírnál, 14.30-kor a kálvária temetőben, 15 órakor pedig a Rókus temetőben, 15.30-kor a Déri-kertben lesz Mindenszentek napi megemlékezés. A köztemetőben 3 órától végzünk sírszenteléseket, ezeket nem kell a plébánián előre kérni, hanem csak a temetőben.

2.Kedden 17 órakor a Bányai Júlia Szakképző iskola dísztermében a Bajai KÉSZ rendezésében a Keresztény Értelmiségiek Országos szövetségének elnöke dr.Osztie Zoltán tart előadást “Keresztények a közéletben címmel. Szeretettel várják az érdeklődőket.

3. Október 29-én szerdán egynapos egyházközségi kirándulás lesz Szegedre az ottani ferences kolostorba és Ópusztaszerre. Útiköltség személyenként 2500.-Ft, a buszon kell majd fizetni. A kolostorba és Ópusztaszerre a belépőkre még 1000.-Ft-ot számoljanak, így az út 3500-Ft-ba fog kerülni. A busz reggel fél 8-kor indul majd a Duna Hotel elől.

4.November 7-én 18 órakor az Oratóriumi Esték sorozatban “Művészetek, tudomány, és közélet Haynald Lajos érsek életében” címmel dr.Lakatos Andor történész-muzeológus a Kalocsai Érsekség levéltár vezetője tart előadást. December 5-én – szintén 18 órakor- pedig az ő felesége dr.Lakatos Andorné -ő szintén történész és muzeológus, a Kalocsai Érseki Kincstár vezetője “Patachich Ádám érsek szellemi- és tárgyi hagyatéka” címmel tart előadást. Az Oratóriumi Esték alkalmairól a plébániai honlapon is olvashatnak.